VIII. Országos Nyugdíjas Parlament

ülése

Parlament felsőházi ülésterem

2025. november 28.-án

 Karácsony Mihály  az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke éves beszámolójában kiemelte,  hogy gyalázatosan kevés pénz jut a nyugdíjakra. Magyarország a GDP 6,4 százalékát fordítja nyugdíjakra, miközben az uniós átlag 10,2 százalék. Ez a forráshiány okozza, hogy folyamatosan nő az átlagbér és az átlagnyugdíj közötti szakadék: míg 2008-ban az átlagnyugdíj az átlagkereset 69 százaléka volt, mára 48 százalék alá esett.

Komoly feszültséget jelent, hogy mintegy 400 ezer nyugdíjasnak rendkívül alacsony az ellátása. A 13. havi nyugdíj, az élelmiszer-utalványok nem oldják meg a mindennapi megélhetés gondjait – tette hozzá.

A szervezet számításai szerint legalább 240 ezer forintra lenne szüksége minden idős embernek, de a Policy Solution friss becslése 300 ezer forintot tart reálisnak – emlékeztetett rá. Karácsony Mihály problémának tartja az intézményes egyeztetés hiányát. Orbán Viktor kormányfő ugyan rendszeresen emlegeti a nyugdíjasokkal 2010-ben kötött szövetséget, de erről semmit nem tudni, nem világos, hogy kik képviselték az időseket, egyáltalán létezett-e valódi partnerség.

Az elnök szerint  csak látszat a nyugdíjas pénzeső. Az Orbán-kormány igyekszik ezt a benyomást kelteni, de a valóság egészen más. az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke arról beszélt, hogy a 2026-os választás közeledtével a kabinet mindent megtesz, hogy az idősek támogatását megszerezze, de közben érdemi problémák maradnak megoldatlanul.

 Szólt a januári nyugdíjemelésről is, ami 3,6 százalék lesz (ekkora infláció szerepel a költségvetésben), miközben az MNB 3,8 százalékos inflációt vár – emiatt kezdeményezték, hogy a nyugdíjemelés is legyen 3,8 százalékos, de sikerről egyelőre nem tudott beszámolni.

 Véleménye szerint a nyugdíjasoknak a négy legfontosabb problémájaként nevezte meg: 1.) Szégyenletesen kevés összeget fordítanak a megtermelt közös pénzünkből (GDP) az idősellátásra. (Magyarországon 6,4%, Ausztria 14,2%) 2.) Az átlagnyugdíj fokozatosan lemarad a nettó átlagkeresettől (2023-ban: 52% - 2024-ben: 50% - 2025-ben: 48%) 3.) A legalacsonyabb 140 ezer forint alati 400 ezer nyugdíjasnak soron kívüli juttatást kell biztosítani. 4.) Létre kell hozni a Kormány és a nyugdíjasok közötti egyeztetés intézményé. (Országos Nyugdíjas Kamara)

 A Nyugdíjas Parlament ülése után véglegesítették a nyugdíjasok javaslatait összefoglaló dokumentumot, és minden induló pártnak eljuttatják, hogy építsék be a programjukba. Karácsony Mihály azt reméli, hogy akár a mostani, akár egy új kormány kész lesz megvalósítani az idősek mindennapjait érdemben javító javaslatokat.

  Az ülésen több küldött is lehetőséget kapott arra, hogy ha csak dióhéjban is ( öt perc ) elmodhassa az által képviselt nyugdíjasok, benne a saját véleményét is.

A felszólalási lehetőséget kapott nyolc fő között volt Stikel János is a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége elnöke.

 A továbbiakban az ő felszólalása olvasható!

 Kedves Nyugdíjas Társaim!

Tisztelt Vendégek!

Mielőtt elmondom azt a néhány gondolatot, amelyet a Szövetségünk elnöksége és személy szerint én is képviselek a szervezetünk alapelvét szeretném kiemelni. Teszem ezt azért, hogy világossá tegyem, hogy a mondandóm nem, valamilyen pártérdekek ellen, vagy mellette szól.

Munkánk alapelve: „SZÁMUNKRA NINCS JOBB ÉS BALOLDALI  NYUGDÍJ CSAK NYUGDÍJAS VAN.”

Ehhez tartozik, hogy számunkra nem az a lényeg, hogy mi a neve a miniszter elnöknek és ki kormányozza az országot. Nekünk az a fontos, hogy milyen a nyugdíjas társadalom megbecsülése, a regnáló ország vezetés mennyire biztosítja tisztes időskor emberhez méltó és megérdemelt élet feltételeket.

 Mondandómban három téma kört szeretnék érinteni, amelyekben természetesen vannak átfedések és összefüggés.

 Az első témakör szorosan a közelgő 2026. évi országgyűlési képviselő választással függ össze.

Nem gondolom, hogy sok új dolgot hallanak tőlem, de szeretnék néhány dolgot nyomatékosítani és ráirányítani a figyelmet.

Mint azt nap mint nap tapasztaljuk, kitört a nyugdíjasok irányában megnyilvánuló nagy szeretet és tisztelet. Megkülönböztetett   figyelmet szentelnek a különböző politikai erők a nyugdíjas társadalomnak. Sokszínű ötletparádé tanúi, célpontjai vagyunk. Mondom ezt kissé ironikusan.

Talán soha nem tapasztalt mennyiségben zúdítják ránk az ígéreteket, a valós és hamis vagy minden igazságot nélkülöző információkat.

Miért is kerülünk minden választások előtt a pártok figyelmének fókuszába.

Ez mindnyájunk előtt világos: a 2 millió 400 ezer szavazatért. Ez a közel két és fél millió szavazat döntően befolyásolhatja a 2026.-ban ki fogja vezeti Magyarországot.

Ezért is vezették vissza 2022.-ben hirtelen a tervezett lépcsőzetes bevezetés helyett a teljes 13. havi nyugdíjnak megfelelő juttatást. Ezért kapunk majd az ígéretek szerint 2026.-ban a választás előtt egy heti nyugdíjnak megfelelő juttatást.

Minden nap öntik ránk a jó híreket többször is. Jó hír, hogy megkapjuk a nyugdíjunkat, jó hír, hogy előbb kapjuk meg. Jó hír hogy visszamenőleg kifizették az infláció okozta és törvényben rögzített többlet kiadásaink ellentételezését.

Pénzeső zúdul ránk. És még lehetne folytatni a sort.

 Miközben halljuk olvassuk ezek a  nagyon jó híreket, sokan hajlamosak elfelejtkezni arról, hogy több mint másfél millió

nyugdíjas társunk él az átlag nyugdíj alatt és az INFLÁCIÓ KÖVETŐ NYUGDÍJ EMELÉS eredményeként 15. éve folyamatosan elszegényednek.

 Sajnos az idő keret nem teszi lehetővé a felénk irányuló propaganda elemzését.

Csak arra vállalkozhattam, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy a sok „jó hírt” megfelelő óvatossággal és értelmezéssel fogadjuk.

 Azt már csak röviden teszem hozzá, hogy jó lenne, ha ezek a jó hírek valóban jó hírek, korrektek és nem kevés esetben igazak is  lennének. 

Kérem, hogy az országos nyugdíjas szervezetek vezetői érdemben és határozottan reagáljanak ezekre a „jó hírekre”!

 Második téma!

Az országos nyugdíjas szervezetek - ide értve a Nyugdíjas Parlamentet is – vezetőinek egymással való kapcsolata.

16 évi megyei vezetői tapasztalatom sajnos arról győzött meg, hogy az országos nyugdíjas szervezetek vezetői nem mutatnak nagy hajlandóságot a kiemelten fontos kérdésekben sem a határozott és markáns együttműködésre.

Mindegyik szervezet alapszabályának legelső sorai rögzítik, hogy a legfontosabb számukra a nyugdíjasok érdekeinek képviselete és védelme. Ez így van rendben papíron. Sajnos a gyakorlatban e területen az összefogás az egységes képviselet nem működik. Nincs a legfontosabb kérdésekben egyeztetés, közös vélemény, közös megnyilatkozás közös képviselet együttes nyomás gyakorlás.

Történtek ugyan az összefogásra utaló találkozók és véleménycserék, de ezek nagyon harmatosak voltak és eredmény nélküliek.

Joggal merül fel a kérdés, hogy miért van ez így?

Lehet, hogy most ezeknek a vezetőknek nem fog tetszeni, amit mondok, nem értenek egyet velem, én akkor is elmondom, hogy az együttműködés hiányának okait miben látom.

A legfontosabb ok a személyekben keresendő. Nincs meg az együttműködési készség. Hajlamosak arra, hogy fontosságukat fölé helyezzék a másik vezetőénél. Ennek bizonyítéka az is, hogy noha elvben megvan az együttműködés és közös fellépés szándéka, de mindegyik vezető ezt csak a saját dominciájával képzeli el. Megmutatkozik egyfajta féltés is, hogy az együttműködés során elveszik az adott országos szervezet arculata.

NINCS EZ ÍGY RENDBEN.

Több országos nyugdíjas vezető többször is elmondta, hogy a megfogalmazott javaslatok a kormánynál süket fülekre találnak.  Ennek legfőbb oka az együttes fellépés és érdekképviselet hiánya.

 Én csak megerősíteni tudom, hogy 15 év alatt egyetlen érdemi reagálás, döntés nem született a kormány részéről e nyugdíjas vezetők által javasoltakkal kapcsolatosan.

                    a Szövetség javaslatai:

-          rezsi csökkentés a fával és szénnel tüzelőknek

-          szemétszállítási díj

-          szénmonokszid mérő, füstjelzővel történő ellátás

Most ezen  a fórumon is nyomatékosan kérem az országos nyugdíjas vezetőket, hogy hozzanak létre egy csúcs vezetői szervezetet, paritásos alapon és egyezzenek meg azokban a néhány főbb kérdésben, amelyet összefogásban határozottal, képviselnek, javasolnak, ha kell követelnek a mindenkori kormány felé.

A harmadik legfontosabb téma:

 Nemrég a miniszerelnök az ATV-ben Rónai Egonnal folytatott beszélgetés során kiemelte, „ hogy a nyugdíjasok ma ugyanannyit tudnak vásárolni a nyugdíjukból, mint 2010.-ben, köszönhetően az infláció követő nyugdíjemelésnek.

HÁT EZ AZ! Ez volt a jó hír!

Szerinem meg rossz hír.

Gondoljunk bele mit jelent ez?

A miniszterelnök állítása azt jelenti, hogy a nyugdíjasok életszínvonala megállt a 2010 évi szinten. Aki akkor szegény volt az most is szegény, aki jól élt az most is jól él.

A baj az, hogy a nyugdíjasok 2/3.-a ma is nehéz körülmények között él.

 A legnagyobb baj, hogy Orbán Viktor megállapítása sajnos csak kisebb részben fedi a valóságot. Az említett több mint másfél millió nyugdíjas esetében ez nem igaz. Ők folyamatosan elszegényednek és rosszabbul élnek mint 2010.-ben.

 Ki kell mondani, hogy az infláció követő nyugdíj emelés a nyugdíjasok döntő többségénél nem őrzi meg a nyugdíjak vásárló értékét és a 15 év alatt a nyugdíjas társadalom 2/3 részénél folyamatos elszegényedését eredményezett.

Egyszerű kiszámolni: ha az átlag infláció az átlag nyugdíjból 100 forintot vett ki a nyugdíjas zsebéből és százalékosan az átlag alatti nyugdíjas zsebébe 60-70-80 forintot tett vissza, akkor ez nem vásárló érték megőrző.

 Ki kell mondani, hogy az infláció követő nyugdíjemelés eleve nem számol a nyugdíjasok életszínvonalának emelésével, mivel ez a forma az életszínvonal 2010 évi szintjének befagyasztását eredményezte.

 Nincs idő ennek a részletes elemzésére, kibontására, de egyet itt az Országos Nyugdíjas Parlamentnek egyértelművé, világossá kell tenni, hogy az infláció követő nyugdíjemelés elhibázott. Követelni kell a 2026. évi országgyűlési képviselő választáson indulni szándékozó pártok felé, bárki is fogja irányítani az országot, hogy sok minden más mellett egyik legsürgősebb feladata legyen széleskörű konzultáció után egy új nyugdíj rendszer megalkotása és bevezetése.

 Szövetségünk elnöksége már 2011. végén levélben jelezte Orbán Viktor miniszterelnök felé, hogy az infláció követő nyugdíjemelés nem őrzi meg a nyugdíjak vásárló értékét, mivel a nyugdíjasok súlyozott fogyasztási szükségletei eltérnek az általános fogyasztási kosárétól. Ezért a nyugdíjemelés módját újra kell gondolni.

 2012.06. 18  Orbán Viktor levelének befejező mondata: „Engedje meg, hogy még egyszer megköszönjem építő jellegű javaslatait, amelyet a jövőre nézve átgondolásra érdemesnek és jövőbeli lépéseink kialakításakor megfontolásra érdemesnek tartunk.”

 Befejezésül még egy javaslat!

 Az özvegyi nyugdíj módosításával kapcsolatos.

 Az özvegyi nyugdíj megállapításával kapcsolatos törvényben változások történtek. Ez van akinek kedvezőbb, van akinek nem.

 Nem történt azonban változás abban, hogy, aki 65 éves kora előtt megözvegyült és a párja halálától számított 10 éven belül nem éri el a 65 éves kort nem jogosult az özvegyi nyugdíjra. Vajon miért? Miért pont tíz év?

Ez a szigorú szabály elsősorban a nőket érinti, mivel a +40 nyugdíjba vonulás lehetőségével nagyon sok özvegy nő ment nyugdíjba, aki csak több év múlva éri el a 65 éves kort és a férje több mint tíz éve lehunyt. Ebben az esetben az özvegy elesik az özvegyi nyugdíjtól. Nem elég baj, hogy az illető korán megözvegyült, kiesik egy jelentős összeg a jövedelméből is. Ez hatványozottan igaz azokra, akik alacsony nyugdíjat kapnak. Nekik égetően szüksége lenne az özvegyi nyugdíjra. És most ne firtassuk, hogy ki miért ment el 65 év előtt nyugdíjba.

Javaslom, hogy a nyugdíjas fórum támogassa ennek a törvény passzusnak az eltörlését és bízza meg Karácsony Mihályt, hogy a javaslatot továbbítsa az illetékesek felé!

 Nagy felelősség van a vállunkon. Nagyon meg kell gondolni, hogy hova adjuk a voksunkat, mert azzal a gyermekeink, unokáink jövőjére és a mi jelenünkre szavazunk.

 Köszönöm a figyelmet!