“Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok”

( Churchill-nek tulajdonított mondás, amely valójában nem,bizonyított )

Elég bizarr megállapítás, de a tapasztalatok szerint sajnos van benne igazság!

Vajon megőrizték e 2011-2020 között a nyugdíjak a vásárló értéküket!

Elemző vélemény a Központi Statisztikai Hivatal „bázisszámai” alapján.

( Rövidített változat )

Tíz év telt el azóta, hogy a nyugdíjasok életszínvonalának megőrzése érdekében törvény született az infláció követő nyugdíjemelésről…. Az évek során egyre több és erősödő kritika, vélemény hangzik el arról, hogy a nyugdíjemelés ezen módja a nyugdíjasok nagyobb részének nem őrzi meg az életszínvonalát. A kormány ugyanakkor kitart amellett, hogy igenis megőrzi.

Elnökségünk úgy véli, hogy tényszámokkal bizonyítva tíz év után újra fel kell tennünk a kérdést:

„vajon megőrizték e 2011-2020 között a nyugdíjak a vásárló értéküket?”

Az alábbiakban olyan témával szeretnék foglalkozni, a számok nyelvét „magyarra lefordítva” amely már 2011 óta a Szövetségünk elnöksége érdekvédelmi, érdekképviseleti munkájának legfontosabb témája és munkájának központi eleme. Elemző véleményemet a Központi Statisztikai Hivatal „bázisszámai” alapján fejtem ki, amelyek elvileg korrektnek és igaznak tekinthetőek.

Elemző írásomban arra teszek kísérleteket, hogy a számokkal alátámasszam az elnökségünk azon véleményét, miszerint az országos átlag alatti nyugdíjak nem őrzik meg a vásárló értéküket, melynek következtében közel másfél millió nyugdíjas életszínvonala az „infláció követő nyugdíjemelés” - 2011 óta - különböző mértékben, de folyamatosan csökken, amely természetesen kihat a nyugdíjasok általános életminőségére.

( Itt kell megjegyeznem, hogy az „infláció követő” nyugdíjemelés az anyagban azért szerepel mindvégig idézőjelben, mert Szövetségünk nem osztja a kormány véleményét abban, hogy ez a fajta nyugdíjemelés valóban életszínvonal megőrző a nyugdíjasok 2/3-a esetében. )

Elnökségünk már 2012 kora tavaszán úgy döntött, hogy levelet ír Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyben leírjuk az „infláció követő” nyugdíjemeléssel kapcsolatos megállapításainkat, aggályainkat és kérjük a rendszer felülvizsgálatát és átalakítását.

Erre a levélre a miniszterelnök 2012. június 18.-án a következő választ küldte ( részlet a levél befejező részéből ):

„ Engedje meg, hogy még egyszer megköszönjem építő javaslatait, melyeket a jövőre nézve átgondolásra érdemesnek és jövőbeni lépéseink kialakításakor megfontolásra érdemesnek tartunk.”

Noha az elmúlt évek során, még több alkalommal tettünk jó szándékú kritikai észrevételeket és javaslatokat a nyugdíjemelés jelenlegi rendszerével kapcsolatosan a miniszterelnöknek, a kormányzó és ellenzéki pártok elnökeinek, az országgyűlés frakcióvezetőinek az „infláció követő nyugdíjemelés „ rendszerének megváltoztatására sajnos javaslataink azóta sem kerültek napirendre, érdemi átgondolásra!

Ezért úgy döntöttünk, hogy az elmúlt tíz év „infláció követő” nyugdíjemelés alakulását górcső alá vesszük és részletes számításokkal, az ezekből levont következtetésekkel bizonyítjuk állításunk igazát!

A KSH bázisadataiból kiindulva négy táblázatban részletes számításokkal különböző aspestusokból elemeztük az „ infláció követő” nyugdíjemelést, melyek az alábbiak:

1. számú táblázat: Az infláció és a nyugdíjemelés alakulása 2011- 2020 között

2. számú táblázat: Az országos átlag alatti nyugdíjak emelkedése forintban és                        százalékban az országos átlaghoz viszonyítva

3. számú táblázat: Az országos átlag alatti nyugdíjak göngyölített emelkedése 2011 –            2020 között forintban az egyes nyugdíj kategóriákban az országos átlaghoz viszonyítva

4. számú táblázat: Mennyit vett ki és mennyit tett vissza infláció 2011- 2020 között egyes        nyugdíj kategóriák esetében havi és éves szinten.

( A táblázatok feltöltésre kerültek és részletesen áttekinthetőek. )

Úgy tapasztaljuk, hogy a kormány a jelenlegi nyugdíjemelési rendszert rendben lévőnek tartja, és a megváltoztatását egyre erőteljesebben és egyre nagyobb létszámban követelő nyugdíjas szervezetek véleményét figyelmen kívül hagyva, továbbra sem áll szándékában az infláció követő nyugdíjemelés rendszerét megváltoztatni.

Elnökségünk minden esztendőben kitartóan és a jobbítás reményében elemezte az „infláció követő „ nyugdíjemelés kapcsán kialakult helyzetet.

E tíz év elemző és értékelő munkájából a számításaink alapján a következő magállapításokra jutottunk:

1. Az átlag alatti nyugdíjak a 10 év folyamán nem őrizték meg a vásárló értéküket;

2. A nyugdíjasok közel kétharmada folyamatosan elszegényedett;

3. Az infláció követő nyugdíjemelés, egy hatását nem kellően elemzett, a nyugdíjasok            belső jövedelmi viszonyait figyelmen kívül hagyó nem átgondolt döntés volt;

4. Az infláció követő nyugdíjemelés, mint elv az átlag alatti nyugdíjak esetében, évről-évre      a vásárló erő csökkenését hozta magával;

5. Megengedve, de nem elfogadva az infláció követő nyugdíjemelés mögött meghúzódó        „jószándékot”, ezen az elven alapuló nyugdíjemelés a legjobb esetben is a 2010. évi          nyugdíjak vásárló értékének befagyasztását, az az a nyugdíjasok 2010. évi                        életszínvonalának konzerválását jelentheti.

6. A százalékos „egyen” nyugdíjemelés elfedi annak belső tartalmát tagozódását, arány        viszonyát.

7. A KSH inflációs adatához igazított forintosított átlag nyugdíj emeléssel kellene minden        nyugdíjat emelni ahhoz, hogy megvalósuljon az a szándék, hogy legalább megőrizte          minden nyugdíj a 2011. évi vásárlási értékét.

A végkövetkeztetésekből kialakított javaslataink:

1. A jelenlegi „infláció követő” nyugdíjemelést a lehető legrövidebb időn belül meg kell            szüntetni, vagy átdolgozni;

2. A jövő nyugdíjemelésének legalább két elemből kell állnia:

a.) az éves átlag inflációból levezetett egyforma összegű átlag emelés

b.) az éves átlagbérhez valamilyen döntés alapján igazodó százalékban kifejezett                   emelés.

Ez biztosítaná a szolgálati időből, a befizetett járulékokból, a munkakört tükröző                 felelősségből fakadó differenciálódást.

3. Szakértők és az országos nyugdíjas érdekvédelmi szervezetek bevonásával át kell            dolgozni a nyugdíjas fogyasztói kosarat, részletezve annak belső tartalmát, melyet              törvénybe, kormányrendeletbe kellene foglalni. Ez képezhetné a nyugdíjemelés                 „infláció követő” részét összegszerűen megállapítva.

4. A legrövidebb időn belül meg kell alakítani az „Idősügyi Kerekasztalt” melynek a                 kormány és a parlamenti pártok képviselőin kívül a nyugdíj megállapításban érintett           szakszervek és az országos nyugdíjas érdekképviseleti szervek legyenek a tagjai.

Ezt az „Idősügyi Kerekasztalt” nem helyettesítheti a miniszterelnök által megalakított Idősek Tanácsa, már csak azért sem, mert politikailag nem reprezentálja a magyar nyugdíjas társadalmat, másrészt szakmailag sem rendelkezik a téma kellő lefedettségével.

A korrektség jegyében nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat az egyéb nyugdíjasokat érintő juttatásokat, amelyek megítélésem szerint érdemben nem befolyásolták az átlag alatti nyugdíjjal rendelkezők életszínvonalát, de éves szinten egy-két hétre kicsit „gazdagabbá tették” nyugdíjas társaimat.

Itt elsősorban a két alkalommal kapott nyugdíj prémiumra gondolok, amelynek nagysága pontosan átlag alatti nyugdíjak esetében volt a legalacsonyabb.

Külön kell szólnom a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítéséről, amely már a 2010 évi választási kampányban a Fidesz választási ígérete volt, sőt 14. havit is beígértek.

Ugyanakkor továbbra is az a véleményünk, hogy ez nem menti meg a nyugdíjak bérektől való erőteljes leszakadását, amely a nyugdíjas társadalom nagyobbik részének fokozatos, változó mértékű elszegényedését hozza magával. A megoldás továbbra is a „vegyes indexszálású, vagy másként fogalmazva a már korábban jól működött „svájci indexálású” nyugdíjemelés visszaemelése lenne. Nem biztos, hogy ez az egyetlen üdvözítő megoldás, de a nyugdíjemelés „technikájának” ebbe az irányba kell elmozdulnia.

Bátran kijelenthetjük, hogy a nyugdíjasok a több évtizeden át végzett, sokszor kemény fizikai munkával jogot formálhatnak ahhoz, hogy emberhez méltóan, tisztességesben és teljes anyagi biztonságban élhessék le hátralévő éveiket. Mi is egyenrangú tagjai vagyunk a társadalomnak, ezért az életszínvonal növekedésből nekünk is részesülniük kell már csak azért a háttér munkáért is, amelyet nap mint nap a családunkért és nagyon sokan az országunk gyarapodásáért tesznek. Családok sokasága támaszkodik ma is a szülőkre, nagy szülőkre a napi és időnkénti munkavégzésben de nagyon sokan anyagilag is besegítenek a napi megélhetésbe a nagyobb beruházások nyomán felvett kölcsönök törlesztésében, az unokák taníttatásában és még végtelenségig lehetne sorolni, hogy mi mindennel segítenek.

Ezért mi ezt a többlet juttatást nem adományként, hanem a szépkorúak szerteágazó munkájának elismeréseként fogjuk fel. Nagyon fontos lenne a társadalom felé irányuló kormányzati kommunikáció is ebből a megközelítésből beszélne a 13. havi nyugdíj visszavezetéséről.

Záró gondolatonként szeretném leszögezni, hogy ez egy tényeken alapuló „józan paraszti ésszel és logikával kiszámolt” táblázatokat és kísérőszövegeket tartalmazó több, mint vélemény írás. Nem állítom, hogy Szövetségünk elnöksége, benne jómagam feltaláltuk a kanálban a mélyedést. Azt azonban állíthatom hogy 2011. óta kitartóan szeretettük volna felhívni a kormány, a kormánypártok és a mindenkori ellenzéki parlamenti pártok figyelmét arra, hogy abban a bizonyos kanálban van mélyedés, kérem vegyék már észre.

Ebben szerettünk volna segíteni.

Megjegyzés: a 2020 évi nyugdíj kompenzációt az anyag elkészítése időpontjában annak ismerete hiányában a számításoknál még nem vettem figyelembe! Az azóta már ismertté vált 1,2%-os kiegészítés az anyagban leírtak lényegén érdemben semmit sem változtat.

Az elnökség szándéka, hogy a teljes anyagot megküldi az Országgyűlés frakciói részére!

A teljes elemző munka és a hozzá tartozó számítások a honlapunk LETÖLTHETŐ ANYAGOK könyvtárában olvasható és onnan letölthető.

Kaposvár. 2020. november 30.

Az anyagot az Elnökség véleményének figyelembe vételével készítette:

Stikel János

Nyugdíjasok Szervezeteinek

Somogy Megyei Szövetsége

elnöke